Teljeskörű gépjármű kárügyintézés

Ha nem történt személyi sérülés, vagy a sérülteket már ellátták, biztonságba helyezték, akkor a baleset helyszínén a résztvevőknek ki kell tölteni a kék-sárga baleseti bejelentőt. Figyeljenek arra, hogy erőteljesen nyomják a golyóstollat írás közben, hogy a másodpéldány is jól látható legyen. A kitöltés kötelező, és fontos tudnunk, hogy a kitöltés, aláírás nem jelenti a felelősség elismerését. A kék-sárga baleseti bejelentő nem a felelősség elismerésére szolgál, hanem a baleset körülményeinek rögzítésére, ezért azon akár ellentétes kárleírások is közölhetők. Ha ellentétes a kárleírás, akkor a kötelező biztosító szakembere, végső soron a bíróság fogja eldönteni, hogy ki a felelős. Ha a felek megegyeznek a felelősség kérdésében, akkor aki elismeri a felelősségét, az a Megjegyzés rovatba írja be. A fényképfelvételek segíthetnek a helyzet utólagos tisztázásában és a helyszínrajz megrajzolásában; a bejelentőn sorolják fel a tanúkat is az elérhetőségükkel. A kitöltés után válasszák szét a két példányt: a károsultnál maradjon az eredeti, a károkozónál a másolat.

A gépjármű kárbejelentés után a biztosító elvégzi a fedezet ellenőrzését, azaz megvizsgálja, hogy az adott járműre van-e érvényes (kockázatban álló, illetve díjjal rendezett) casco biztosítás. Ha a biztosítási fedezet rendben van, akkor a casco biztosító kárszakértője (sok esetben egy független kárszakértő) két-három munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a kár rendezésére hivatott szervizzel. A kárfelvétel során a kárszakértő az összes sérülést rögzíti a kárfelvételi jegyzőkönyv kitöltésével, és elkezdi a jogalap kivizsgálását is. Itt rendkívül fontos, hogy a károsult egy profi kárképviseleti szakemberekből álló javítói bázisra bízza magát, mert a jól megalapozott kárbejelentés és a kárfelvételen jelenlévő szakember már fél siker. A kárszakértő kalkulációja után a biztosítótársaság ellenőrzi, hogy a gépjármű gazdaságosan javítható-e; ha igen, és a jogalapi-fedezeti visszaigazolás (hitellevél) a szerviz részére megérkezik, elkezdődhet a javítás.

Az autó kárrendezése a károsult választásának megfelelően történhet a biztosítótársaság kalkulációja alapján, vagy javítási számla alapján, de sose felejtsük el, hogy a tényleges kár - a baleset előtti állapot visszaállítása - feltétele csak és kizárólag a gépkocsi számlás (!) javításának esetében valósul meg. A kártérítés meghatározásakor csak azokat a sérüléseket veszi figyelembe a biztosító, amelyek a kárfelvételi jegyzőkönyvön rögzítésre kerültek. Ha a javítás során derül ki olyan sérülés, ami nem szerepel a jegyzőkönyvön, haladéktalanul pótszemlét kell kérni, ezt is a szerviz végzi. Ha a gépjármű gazdaságosan nem javítható, gazdasági totálkárrendezésre kerül sor: ekkor a kártérítési összeg alapja a káridőponti érték és a maradványérték (roncsérték) különbözete. A kártérítést csak a tulajdonosnak vagy az általa szabályosan meghatalmazott személynek, javítónak fizetik ki; tulajdonjogi korlátozás esetén a finanszírozó banktól, lízingcégtől engedményező nyilatkozatot kell beszerezni.

A legtöbb autós reflexből a biztosítóhoz fordul, amint megtörténik a baleset, ám ez gyengítheti az ügyfél érdekeit. A biztosítók célja ugyanis az, hogy a kárt a lehető legalacsonyabb összegre értékeljék, és a saját szerződött javítóműhelyükhöz irányítsák az ügyfelet. Amennyiben Önnek határozott elképzelése van arról, hogy szervizünkben szeretné javíttatni gépkocsiját, a kárbejelentést már nálunk érdemes megtennie, nem közvetlenül a biztosítónál. Ebben az esetben már az első mozzanatnál tudjuk képviselni az Ön érdekét, és garantálható, hogy teljes kártalanításban lesz része.

A káresemények rendezése során számos rejtett akadály és félreértés bukkanhat fel. Az ügyfelek sokszor nem kapnak teljes körű tájékoztatást arról, hogy milyen dokumentumok és határidők vonatkoznak rájuk. A Fáber Team megoldása: már az első telefonhívás vagy találkozó alkalmával világosan elmondjuk, mi mindenről kell gondoskodnia; részletes dokumentumlistával készülünk, és rendszeresen frissített ellenőrző listával dolgozunk, így biztosítva, hogy minden szükséges papír időben eljusson a biztosítóhoz; és ha szükséges, mi egyeztetünk a biztosítóval, tehermentesítve az ügyfelet a többkörös egyeztetésektől.

A károsultnak a KGFB törvény szerint 30 napon belül kell bejelentenie a kárt a károkozó biztosítójához, de értelemszerűen az idő ellene dolgozik, tehát érdemes minél előbb megtenni ezt a lépést. Casco kár esetén a szerződésben vállalt feltételek szerint 48 órás bejelentési kötelességet ír elő a biztosító.

A csereautó igénylésének alapja jogszabályon alapuló lehetőség (Ptk. 6:522. §, 2009. évi LXII. törvény), amely szerint a károkozó biztosítója köteles megtéríteni az ideiglenes használatkiesés költségét. A csereautó igény alapvetően KGFB kárban járhat, amennyiben indokolt; CASCO esetén csak akkor, ha ez extra kitételként belekerült a szerződésbe. A biztosító felé a jogos igényt akkor lehet benyújtani, ha érdemben alátámasztható a keresetkiesés, az életszerűség akadályoztatása, vagy egészségügyi ok.

A biztosítótársaságok polgárjogi elven működnek, és a kényelmi szempontokat kizárják. Például, ha Ön azért használná a járművet, hogy elkerülje a tömegközlekedést, vagy azért, hogy a gyermekeket elvigye óvodába/iskolába, azt a bírói gyakorlatra hivatkozva nem veszik figyelembe, mivel ez tömegközlekedéssel is megoldható.

Amennyiben a kárfelvételt vagy a pótszemlét követően az derülne ki, hogy a gépjármű gazdaságosan nem javítható (totálkáros), ún. gazdasági totálkárrendezésre kerül sor. Ez esetben a Fáber Team a gazdasági totálkár rendezés intervallumára, de legfeljebb 30 napra tudja megfinanszíroztatni a bérlést a biztosítóval.